Sokat hallhattunk már az alternatív energiaforrásokról és azok felhasználásáról. Milyen szép is volna egy környezetbarát és tiszta világban élni! Egy világban ahol nincs energia hiány, nincs környezetszennyezés és még anyagi profitra is szert tehetne az ember ezeknek a technológiáknak az alkalmazásával. Egy szép álom. Vagy nem? Be szeretnénk mutatni egy példa értékű falut, ahol megteremtették a jövőt. A történetünk tizennégy évvel korábbra nyúlik vissza és közel sem olyan álomszerű a kezdet, mint amilyen a végeredmény lett. Érdemes megcsodálni ezt az idilli falucskát, megismerni a történetét és elgondolkodni, hogy a napjainkban létező és alkalmazott napelem, napkollektor és egyéb zöld energiát termelő rendszerek mekkora változást hozhatnak a mi és az egész emberiség életébe. Tartsanak velünk a németországi Wildpoldsried falujába!
A megújuló energia faluja
Dél-bajorországi falucska, Wildpoldsried. Mondhatni egy jelentéktelen kis település volt. Sőt, tizennégy évvel ezelőtt az ellenkezőjét lehetett tapasztalni. 1997-ben a falu irányítását egy frissen megszavazott önkormányzat vette át. Feladatuk volt bőven, mivel a falu nagy gondban volt. Magas volt a munkanélküliség, ennek hatására beindult az elnéptelenedés, a csőd szélén álltak anyagilag és fenn állt a lehetősége hogy a jövőben a falu megszűnik létezni. Azóta a már harmadik ciklusát töltő Arno Zengerle polgármester igen szép eredményeket vonultatott fel: iskola, fitneszterem, faluház, összesen kilenc közösségi létesítmény került felavatásra. Jelenleg fejeződnek be az ötödik biogáz üzem munkálatai, a már meglévő hét szélgenerátor mellé még kettőt rendeltek meg, a távhőközpont 42 épületet lát el, rendelkeznek még három törpe vízerőművel árvízvédművel ökológiai szennyvízülepítővel és a közösségi épületeken kívül mintegy 190 magánházon találhatók napelemek.
Wildpoldsried, a megújuló energia faluja.
A falu háromszor annyi energiát termel, mint amire szüksége van, a többletenergia értékesítése évi négy millió euró profitra tesznek szert! Ez annyit jelent, hogy a falu 2600 lakosára fejenként egy évben 1500 euró jut. Egy magyarországi hasonló népességű falu 25 millió forintos tiszta hasznot termelhetne meg éves szinten. Bajorországban 2000-ben szavazták meg a megújuló energia-törvényt, melynek értelmében kisvállalkozások és magánszemélyek is beléphetnek az áramtermelők közé. További lendületet adott a fejlődésnek, hogy az áramszolgáltató húsz évig garantált áron vásárolja fel a megtermelt zöld energiát, így a bankok számára is megnyugtató hátteret teremtettek a zöld-energiai fejlesztések hitelezéséhez.
A helyieket az önkormányzat intézményi háttérrel segítette és az EEG-vel együtt így megvolt a kellő ösztönző erő. „Sok kicsi sokra megy.” mondták a lakosok és nekivágtak ennek a nem mindennapi vállalkozásnak a jövőjük érdekében. 1999-ben egy maroknyi helyi lakos egy kft-t alapított, melynek feladata és célja az első 3,5MW teljesítményű szélgenerátor megépítése volt. A szükséges összeg, 4,4 millió márka, negyedét a megtakarításaikból adták össze a lakosok, 70%-ra hitelt vettek fel és éltek egy bajor megújuló energia pályázat lehetőségével, ami 200,000 márkás vissza nem térítendő összeggel támogatta a szélturbinák tesztelését.
A következő kft 2001-ben lett alapítva, immár kilencvennégy taggal, akik öt és huszonöt ezer márka közti összegeket tettek be a közös kasszába, lehetőségeikhez mérten. És ez így ment tovább, mostanra pedig komoly eredményt ért el a falu lakossága. A napjainkban üzemelő hét szélturbina 12 MW összteljesítményt produkál, a helyi befektetők pedig tíz év alatt 8-10 százalékos hasznot értek el.
A sikert látván a falu lakossága újabb és újabb ötletekkel állt elő. 2000-ben az egyik helyi tejgazdaság területén állt üzembe az első biogáz-erőmű, napjainkra még három állt üzembe és az összteljesítményük 3,2 MW. Ökológiai szennyvíztisztító állt működésbe önkormányzati területhasználati engedéllyel, mára a falu minden háza csatornázva van. A helyiek szelektíven gyűjtik a hulladékot, a zöld-hulladék komposztálásra kerül. A kerttel nem rendelkező háztartások esetében pedig külön kukásautók gyűjtik be a zöld-hulladékot és szállítják a helyi komposztálóüzembe.
Legtöbben mégis a napenergia felhasználását választották és napelemes rendszereket telepítettek ingatlanjaikra. A napelemes rendszerekre akkora igény jelentkezett a faluban hogy külön cégek alapultak a napelemes rendszerek telepítésére és üzembe helyezésére. Jelenleg a kicsinyke falu nem kevesebb, mint 190 működő napelemes rendszerrel büszkélkedhet. Az EEG értelmében 12 centet térít vissza az áramszolgáltató minden napenergiából nyert kilowattóráért a napelemes rendszer tulajdonosának. Amennyiben az áramszolgáltatótól vásárolnák meg az energiát, az kilowattóránként 26 centbe kerülne, így a napelemes rendszerrel felszerelt háztartások bevétele kilowattóránként 38 centben realizálódik.
A jövőbeli cél nem más, mint a falut teljes mértékben függetleníteni az áramszolgáltatótól. A tervek közt szerepel az utcák LED világítással való ellátása, a távfűtés kibővítése, egy oktatóközpont-faluház-kávézó komplexum építése, melyhez egy szálloda épülete fog csatlakozni ahova szeretettel várják majd a „zöldturistákat” Wildpoldsried lakosai. A fejlesztések önkormányzati megtakarítások, tartományi megújuló energia pályázatok és a lakosság megtakarításának révén fogják megvalósítani.
A magyar példa
Bujtor István, a magyar Bud Spencer; Kern András, a magyar Woody Allen, Komár László, a magyar Elvis Presley; Újszilvás a magyar Wildpoldsried. Igen, szerencsére ebben a kategóriában is létezik magyar megfelelő. 2012 elején avatták fel Magyarországon az első olyan naperőművet a 2800 lakost számláló Újszilváson, mely a közcélú hálózatra táplál vissza villamos energiát. Dr Petrányi Csaba polgármester munkásságának köszönhető hogy hazánkban is létezik már a Wildpoldsried-hez hasonló falu. Ez az olyan első magyar település mind a villamosenergia-, mind a hőenergia-szükségletének majdnem egészét megújuló, zöld energiaforrásokból fedezi.
Megújuló energia felhasználása, az újszilvási naperőmű.
Egyedülálló újítás volt, mikor Újszilváson létrehozták a falu geotermikus fűtési rendszerét. Két szolgáltatást kapcsoltak össze, a termelő kút (talajszonda) 33 Celsius-fokos vizének hőenergiáját használják fel a közintézmények fűtésére, a víz végül a közüzemi vízmű rendszerébe kerül be és a hálózati ivóvíz ellátást is szolgálja. A megújuló energiát előállító projektek több hasznot hoznak, mint ha bankba tartanánk a pénzünket. Ez mind igaz egy háztartásra, mind egy egész falura vagy akár városra is. A hasonló befektetések megtérülési ideje csupán 5-10 év! A tervek szerint 2020-ig Magyarországon az összes energiamennyiség közel 15%-át megújuló energiaforrásokból kellene előállítani. A legrövidebb út ehhez a célhoz a napelemes rendszerek és a napkollektoros rendszerek telepítése lenne. Néhány számadattal szeretnénk szemléltetni az Újszilvási naperőmű működését és előnyeit. Alapterülete 2 hektár, mely területen 1632 darab monokristályos napelem panel található. 34 darab inverter alakítja át a napelemek által előállított egyenáramból a váltóáramot. Az éves energiatermelés 635.000 kWh, ez durván 135 háztartás éves villamosenergia-igénye. A napelemes rendszer nettó beruházási költsége 470 millió forint volt, ebből 70% vissza nem térítendő napelem rendszer támogatásból származott. A saját erő megtérülési ideje 8 év. És a hosszú távú jövő szempontjából legfontosabb adat, a napelemes rendszernek köszönhetően 450 tonnával csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, az éves költségmegtakarítás nem kevesebb, mint 18.6 millió forint.
A megújuló energiaforrások jelentik a jövőt. Mint láthatjuk hazánkban és külföldön is találhatunk lenyűgöző és egyben megvalósítható, követendő példákat. Minden egyes háztartás ahol hasonló napelemes rendszerek, napkollektoros rendszerek, alternatív fűtési rendszerek látják el az energia igényt egy újabb lépésnek számítanak egy egészségesebb, zöldebb és élhetőbb világ eljöveteléhez.
