A napkollektorok fajtáinak bemutatása

Napkollektorok történeti bevezetése

A napkollektorok története régre nyúlik vissza, első komolyabb és említésre méltó felhasználásuk a XIX. századra datálható. Az USA-ban már akkoriban elég széles körben használták ezt a technológiát. Az első napkollektorok eléggé kezdetlegesek voltak, lényegében maga a napkollektoros rendszer egy feketére festett víztartály és egy, a víztartály elé helyezett ablaküvegből állt. Gyakorlatilag ezeknek a kezdetleges napkollektoros rendszereknek az egész napra szükségük volt mire felforrósították a vizet és naplemente után rohamos gyorsasággal hűltek le, mivel semmilyen hőszigeteléssel nem rendelkeztek. Természetesen hamar beindult a napkollektorok műszaki fejlődése és 1891-ben már be is jegyezték az első szabadalmat is, melyet idővel számtalan követett. A napkollektorok evolúciójában meghatározó lépésnek számított mikor a tároló funkciót betöltő, ekkorra már kielégítő hőszigeteléssel ellátott tartály és a magát a meleg vizet előállító napkollektor egymástól elkülönült részegységgé váltak a napkollektoros rendszeren belül. Első igazán nagy térhódítása a napkollektoros rendszereknek az 1930-as években volt megfigyelhető az USA déli államaiban. Például Miami-ban az akkortájt épült lakások nem kevesebb, mint 80%-a napkollektoros rendszerekkel voltak felszerelve. Számszerűsítve ezt annyit jelent, hogy durván 60.000 napkollektoros rendszerről beszélünk. Az új iparág gyors virágzásnak indult és sok munkahelyet biztosított a terület lakosságának. Majd 1950-ben mindez egy pillanat alatt változott meg az olcsó fosszilis alapú energiahordozók rohamos elterjesztésével. Ennek következményeképp az amerikai napkollektor-ipar sajnos összeomlott és szinte teljesen el is tűnt. A természetes energiák újra felfedezése egészen az ezredfordulói váratott magára. Bolygónk jövője érdekében csak remélhetjük, hogy a napjainkban reneszánszukat élő napkollektoros rendszerek ezúttal véglegesen megvetik a lábukat az energiatermelés világában.

A napkollektor leírása

A napkollektoros rendszerek lényegében a Nap fényenergiáját hőenergiává átalakító berendezések. Túlnyomó részt víz melegítésére alkalmazzák, de előfordulnak olyan napkollektoros rendszerek is ahol az úgynevezett hőcserélő közeg légnemű. Leggyakrabban a napkollektoros rendszereket fűtésre használják, létezik ezen kívül olyan napkollektoros rendszer is, aminek a feladata meleg víz előállítása fürdéshez vagy mosogatáshoz. Meglepően hangozhat, de még olyan napkollektoros rendszerekkel is találkozhatunk, melyek üvegszálak vagy tükrös csövek segítségével épületek világítását biztosítják. Világszerte robbanásszerű bővülés figyelhető meg napjainkban a napkollektoros rendszerek piacán. Számtalan régi és új gyártó kínálja termékeinek széles választékát. Cikkünkkel szeretnénk némi segítséget nyújtani a napkollektorok világában való tájékozódáshoz.

Napkollektorok/síkkollektor

A síkkollektor a többi napkollektorokhoz hasonlóan a Nap fényenergiáját hőenergiává alakítja át. Maga a folyamat egy fémlemezen megy végbe, amit abszorbernek (elnyelőnek) nevezünk. Ezt a fémlemez a napkollektor hatásfokának növelése érdekében speciális szelektív anyaggal vonják be a síkkollektort a gyártása során. A szelektív anyagokból készülő bevonatot több rétegben viszik fel az abszorber felületére. A bevonat válogatott fémekből készül, melyeket a púdernél is finomabbra őrölnek. A bevonat kettős szerepet lát el a napkollektorok abszorberén, egyrészt maximalizálja az napsugárzás elnyelődését, másrészt minimalizálja a környezetbe a fémlapról távozó visszaverődést. A síkkollektor hátoldalán pedig precíz hőszigetelést helyeznek el, ezzel mindkét oldalról megakadályozva a napkollektor megtermelte értékes hő elvesztését. Az abszorber lemez hátoldalára, a szigetelés és az abszorber közti térbe, egy csőhálózat kerül, melyet szorosan az abszorberhez forrasztanak. A csőrendszerben a napkollektor technológiájától függően különböző hő átadó közeg kering (folyadék vagy légnemű agyag). A folyadékos megoldásnál a téli fagykárok elkerülése véget a folyadékhoz fagyálló koncentrátumot szoktak keverni. A hő átadó anyagok a napkollektortól a hőtároló tartályba juttatják a napkollektoros rendszeren belül a megtermelt hőt. A síkkollektort a felső oldalán még egy speciális biztonsági üveg védi. A síkkollektoros napkollektor rendszerekre a gyártók 20-30 év garantált élettartamot ígérnek, már működő síkkollektoros napkollektor rendszerek közt találhatunk már akár 40 éve üzemelő rendszereket is. Napjainkra ezek a rendszerek letisztult és megbízhatóan működő napkollektoros rendszerekké fejlődtek.

 

A vákuumcsöves napkollektorok

Az ilyen napkollektorokban a vákuum a hőszigetelés feladatát látja el. A vákuumcsöves napkollektorok már az újabb generációs fejlesztések eredménye. A termoszüvegektől eredeztethető az ikerüveges változat alapötlete. A kívül elhelyezkedő üvegcső tökéletesen átlátszó. A belső cső felületén a beeső sugárzás hővé alakul. A vákuum a két cső közt található. A belső csőben kering a hő átadó közeg, mely a gyűjtőegységbe továbbítja a megtermelt hőt. A vákuumcsöves napkollektorok kedvező áruknak köszönhetően széles körben terjedtek el hazánkban. Fontos tudni, hogy a külsőre teljesen megegyező vákuumcsöves napkollektorok hatásfoka közt nagy különbségek vannak, a megfelelő minőségű napkollektor kiválasztásánál ezért érdemes szakemberhez fordulni. A teljesítménykülönbség két vákuumcsöves napkollektor közt akár 30% is lehet! Bizonyos vákuumcsöves napkollektorok 270°C-ot bírnak el a napkollektoros rendszer üresjárati állapotában károsodás mentesen. Nyári időszakban ezért a vákuumcsöves napkollektorokat egy méretre szabott fóliával szokták letakarni, óvva azokat a lehetséges károsodásoktól. Elmondható, hogy a vákuumcsöves napkollektoros rendszerek teljesítménye kimagasló, ezt a tényt különböző intézmények bevizsgálásai is alátámasztják.

 

Napkollektor telepítési lehetőségek

Amennyiben elnyerték a tetszését a napkollektorok, érdemes pár szót ejtenünk a rendszerek telepítési feltételeiről és módjáról. Mint minden, a Nap energiáját felhasználó rendszernél három kulcsfontosságú tényezőről kell beszélnünk. Az első a rendelkezésre álló felület, ahova a kívánt napkollektoros rendszert telepíteni kívánjuk, ez a tényező szabja meg a telepíthető napkollektoros rendszer méretét. Másik két tényezőnk a napkollektoros rendszer telepítésére kijelölt felület tájolása és dőlésszöge, ez a két tényező a napkollektort érő legideálisabb mennyiségű és beesési szögű napsugárzást határozza meg. Amennyiben mind a három tényező megfelel a kívánt napkollektoros rendszer telepítéséhez két különböző telepítési mód jöhet számításba. Az egyiket főleg az új építésű ingatlanok esetében szokás alkalmazni, ez az úgynevezett „cseréptakarékos” telepítés. Ennél a módnál síkkollektorokat szoktak alkalmazni,a napkollektorok egy fa keretbe kerülnek, amit egyszerűen hozzáerősítenek a ház vagy ingatlan tetőszerkezetéhez. A másik lehetőség az utólagos beépítés. Ebben az esetben a napkollektorok egy már kész tetőszerkezetre lesznek telepítve. A napkollektorok fajtától függetlenül egy alumínium keretbe kerülnek, a keretet pedig az adott tetőtípusnak megfelelő tartószerkezettel erősítik fel. Bárhová is kerüljenek a napkollektorok, a teljesítményük szempontjából legfontosabb, hogy minden esetben dél-délnyugati fekvésű felületre kerüljenek fel és a dőlésszögük az ideális működésükhöz szükséges 40-45 fokos dőlésszög tartományba essenek.

Cégünk széles körű szolgáltatásai közt megtalálhatóak a különböző napkollektoros rendszerek értékesítése és telepítése. Az alábbi linkre kattintva megtekintheti napkollektoros rendszereinkre vonatkozó ajánlatainkat, csomagjainkat és hasznos technikai információkra tehet szert. Esetlegesen felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal szakképzett kollégáinkhoz, örömmel állunk a rendelkezésére!