A napenergia, mint megújuló energiaforrás

Megújuló energiaforrások, napenergia

Egyre elterjedtebb fogalommá válik a megújuló energiaforrás, és egyre többen ismerkednek meg ezzel a rendkívüli jelenséggel. Szerencsére ez nem csak elméletben történik, hanem gyakorlatban is egyre többen ismerik meg a megújuló energiaforrásokat, legyen szó akár a vízenergiáról, szélenergiáról, vagy az egyre több szerephez jutó napenergiáról. A gyakorlatban való ismerkedés alatt a megújuló energiaforrásba való beruházást kell érteni, azt, hogy valaki úgy dönt, búcsút int az eddig megszokottnak és tradicionálisnak nevezett fosszilis tüzelőanyagoknak, esetleg más fűtési megoldásnak, melyek a környezetre káros hatásuk miatt egyre több kritikát kapnak. Sokan döntenek a napenergia mellett, és e téren választják a napelemek vagy a napkollektort, attól függően, hogy pontosan mik is a célok e két berendezéssel kapcsolatban. Egy biztos, a napenergia az egyik leghasznosabb megújuló energiaforrás mely az ember kezében van, és csak arra vár, hogy azt a lehető legjobban kiaknázza.

Napenergia mint megújuló energiaforrás

Napenergia mint megújuló energiaforrás

Mielőtt a napenergiára térünk, ismerkedjünk meg pontosabban, hogy mit is jelent a megújuló energiaforrás, és milyen részekre oszlik. A megújuló energiaforrás olyan természeti jelenség, amelyből energia nyerhető ki úgy, hogy akár naponta többször, vagy folyamatosan rendelkezésre áll, illetve jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. Fontos még kiemelni, hogy a megújuló energiaforrások jelentősége vitathatatlan, ugyanis használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, sőt nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Ez merő ellentétben áll a nem megújuló energiaforrásokkal, mint például a kőszén, a kőolaj, vagy akár a földgáz, használatával. A megújuló energiaforrások az előbb említettekkel ellentétben nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés. Szerencsére ütemes fejlődés mutatkozik a megújuló energiaforrásokat illetően, és ezt egy 2005-ös tanulmány is igazolja. A tanulmányban a megújuló energiaforrások arányát mutatják be, mely így néz ki: a vízenergia aránya eléri az 59 %-ot, második helyet foglal az úgynevezett biomassza fűtés, míg az előkelő harmadik helyen a rohamosan fejlődő napenergia áll, mely 20050-ben még csak 7%-os arányt ért el, ami mára már meghaladja ennek a kétszeresét is. A szélenergiára és napenergiára alapuló fejlett technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés vélelmezett megállítása és a károsanyag-kibocsátás mérséklése végett, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt.

Ezek bemutatása után kitérhetünk a napenergiára is, mely cikkünk központi eleme. Elsősorban tisztázzuk, hogy mit is jelent a napenergia. A Nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet, melyet az emberiség ősidők óta hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segítségével. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a napfűtés, a fotovoltaikus berendezések, a naperőművek vagy a napenergiát felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. Magyarországon 2007 augusztusában telepítettek először napkollektort panelházra, a miskolci Avas egyik 50 lakásos házára. A másik módszerrel, az úgynevezett fotovoltaikus eszköz, vagyis napelem segítségével, a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítja.

Amint az cikkünkben kiderült, a napenergia kétségtelenül a jövő egyik biztos energiaforrása, mely több milliárd évig áll még rendelkezésünkre. Mindaz csupán rajtunk áll, hogy mennyire használjuk ki, de ha okosan cselekszünk, akkor maximumot hozzuk ki ebből a páratlan energiaforrásból. A rohamosan fejlődő napelemek és napkollektorok még egy indokot képeznek arra, hogy igenis érdemes a napenergiára erőt, pénzt és fáradtságot fordítani, hisz teljes mértékben megéri az emberiség számára.

Megújuló energiaforrások, napenergia, zöld energia

A napenergia a (majdnem) kifogyhatatlan energia!

Hozzászólás

Az email címet nem jelenítjük meg sehol.