Elektromos? Geotermikus? Infra? Hőcserélős? Egyre többet hallunk a nem hagyományos, vagy megújuló energiát hasznosító fűtésrendszerekről. Új ház vagy ipari létesítmény gépészeti tervezésénél ezeket a megoldásokat is érdemes fontolóra venni, hiszen nem biztos, hogy mindig leggyakrabban használt fűtési mód a legalkalmasabb számunkra.
Mire kell figyelni, ha alternatív fűtési rendszerben gondolkodunk?
Óvakodjunk a “forradalmi” újdonságoktól és az univerzális, minden esetben tökéletes megoldással kecsegtető csodáktól. Egy lakóház, ipari épület energetikai és gépészeti tervezése komoly, szakértelmet igénylő feladat, bízza hozzáértőre!
Hogy ne nézzen bután, amikor felmerül…
A következőkben röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a leggyakoribb alternatív fűtési megoldásokról és berendezésekről
Elektromos fűtés
Az elektromos áram drága, de megfelelően alacsony hőszükségletű épületekben elektromos fűtési megoldások, pl. a fűtőkábel, fűtőpanelek gazdaságosan üzemeltethetők. Elektromos fűtéssel függetlenítheti magát a gázszolgáltatótól, és kéményre sem lesz szüksége!
Elektromos fűtőpanelek
A könnyedén, akár házilag is felszerelhető és esztétikus, modern fűtőpanelek fűtőkábel segítségével működnek. Gazdaságosabbak, mint az elavult elektromos fűtőberendezések, pl. hősugárzók, mert beépített termosztátjuk folyamatosan figyeli a helyiség hőmérsékletét, és a hőigény függvényében a panelt ki-be kapcsolgatja. A panelek bárhol felszerelhetők, ahol elektromos áram rendelkezésre áll, a szerelési költség minimális. Akár központilag vezérelhető a házban beszerelt összes elektromos fűtőpanel.
Elektromos kazán
Bizonyos esetekben, például a távhőről való leváláskor jó megoldás lehet. Villanybojlerrel vagy indirekt fűtésű víztárolóval kiegészítve megoldható a fűtés és melegvíz-előállítás is.
Előnyei:
• kis helyigény
• magas hatásfok
• csendes működés
• nincs CO veszély
• meglévő radiátoros rendszerre köthető
Hátrányai:
• nagy áramigény
• magas fűtési költségek
Hőszivattyúk
Néhány évvel ezelőtt lett slágertéma, mára egyre többen ismerik és használják ezt a környezetkímélő alternatívát. A hőszivattyú a ház és környezete hőmérséklet-különbségét használó fűtés és hűtés központi eleme. A szivattyú a környezetből kivont hőt a fűtendő térben adja le, működéséhez elektromos áramra van szükség (ezt pl. napelem is szolgáltathatja). A fűtéshez szükséges hő származhat a földből, a levegőből vagy vízből. Nézzünk néhány példát:
Talajhő fűtés
Stabil, alacsony költséggel üzemeltethető megoldás, de földmunkát igényel, ezért elsősorban építkezőknek ajánlják.
Talajvíz fűtés
Közvetlenül a talajvízből is nyerhetjük a fűtéshez szükséges hőt, de ennek az úgynevezett víz-víz rendszernek az engedélyeztetése és kiépítése meglehetősen költséges. Az ilyen rendszerek hatásfoka nagyon magas, megfelelő körülmények mellett érdemes fontolóra venni.
Levegős rendszerek
A levegős rendszerek kiépítése és üzemeltetése a fentieknél olcsóbb, de a hatásfokuk alacsonyabb. Akkor érdemes ilyen rendszerben gondolkodnunk, ha felújítunk vagy kiegészítő fűtési megoldást szeretnénk.
Gondolkodjon rendszerben! Az alternatív fűtés hatékonyságának kulcsa a megfelelő méretezés, szigetelés mellett a megfelelő fűtőfelület kiválasztása. Van élet a radiátoron túl! Fűtésrendszerét mindig terveztesse szakértővel!
Geotermikus fűtés
Manapság egyre nagyobb szerepet kap a megújuló, más néven zöld energia hasznosítása. A 2012 óta kötelező Energiatanúsítvány bevezetésével ingatlanunk energetikai besorolása az értékét is alapvetően befolyásolja.
A geotermikus fűtés esetében egy elektromos árammal működő hőszivattyú az energiatermelő berendezés, amely a környezetben (levegő, talaj, víz) felhalmozódott hőt összegyűjti, és azt fűtésre, hűtésre, melegvíz-előállításra használja fel. A geotermikus rendszerek kiépítésének ára meglehetősen magas, de üzemeltetési költségük jelentős megtakarítást tesz lehetővé.
Talajszonda és talajkollektor
A ma elérhető rendszerek közül a talaj hőjét hasznosító megoldások a leginkább környezetkímélőek. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek a kollektorok és szondák leginkább olyan, alacsony hőmérsékletű fűtésrendszerekkel hatékonyak, mint a padló- vagy falfűtés.
A talajszonda a felszínközeli, úgynevezett geotermikus rétegből szállítja a hőt a felszínre. A talajszonda csöveit 60-120 méter mélyre fúrják le. A csövekben speciális folyadék kering, ez veszi fel a talaj hőjét.
A talajkollektor nem a geotermikus réteg, hanem a felszín alatti, körülbelül 1,5 méter mélységben lévő hőenergiát hasznosítja. Ezt a réteget nyáron a nap melegíti, de a téli fagyokban sem hűl ki.
Felkeltettük az érdeklődését? Nézze meg ajánlatainkat!