Naperőművek és 21. századi létjogosultságuk…
Évtizedekkel korábban hazánkban, amikor a „szélerőmű”, „napelem”, „napkollektor”, „vízturbina”, „biomassza” fogalmak szóba kerültek a technikai újításokat a lakosság döntő többsége többnyire divatos energetikai kifejezéseknek tartotta. A 21. század második évtizedében ellenben ez már nem utópia. Jelen korunkban az újítások nem kizárólag csupán kiforrott és elérhető megújuló energiaforrásokat használó technológiák, de telepítésüket és használatukat többnyire törvényi keretek szabályozzák.
Magyarország klimatikus viszonyai persze elsősorban a napenergia-hasznosításának kedveznek. A naperőmű egyébiránt egy olyan gyűjtőfogalom, amelyen keresztül a Nap által Földre juttatott energiát hasznosítjuk. A „naperőmű” fogalom magában rejti egyrészt a napelemek felhasználásával működő fotovoltaikus naperőműveket valamint azokat a naphőerőműveket, amelyek a napkollektorok működési elvén a tüzes bolygó által közvetített infravörös energiát használják gőzfejlesztésre és alakítják azt turbinák segítségével elektromos árammá. Persze az utóbbi esetben kinyert hőenergia közvetlenül fűtésre is hasznosítható. Míg azonban egy kisebb egyszerű napkollektor elhelyezésébe családi házunk tetőszerkezetén szinte szabadon belevághatunk, addig egy közcélú villamos hálózatba integrált naperőműről ez már nem mondható el.
Nagyobb „kaliberű” naperőmű telepítésének szándéka előtt érdemes tehát tájékozódnunk nemcsak a technológia műszaki paramétereiről, telepítésének törvényi kötelezettségeiről, de a felhasználásának számtalan előnyéről és hátrányáról is.
A naperőművek típusairól és működési elvükről „dióhéjban”…
A hagyományos erőművekkel szemben a naperőművek elsődleges különlegessége az, hogy ellentétben más technológiákkal működésük során egyáltalán nem termelnek szén-dioxidot. Létjogosultságuk a 21. századra kiélesedő környezeti válság fényében – mindenekelőtt a klímaváltozást nem fokozó környezetkárosító hatásuk miatt – megkérdőjelezhetetlen. A naperőművek működési elve roppant egyszerű. Kialakításuk során a szakemberek félkör alakban tükröket helyeznek el, amelyek az energiát egy magas vízzel feltöltött csövekkel ellátott toronyra koncentrálják. A vízzel feltöltött csövekben az összegyűjtött napsugaraknak köszönhetően olyan nagynyomású gőz keletkezik, amely már áramfejlesztők üzemeltetésére is kiválóan alkalmas.
A naperőmű értelemszerűen annál nagyobb energiát képes előállítani, minél hosszabb ideig gyűjti össze a napsugarakat és minél nagyobb felületen az arra alkalmas tükrökkel illetve kollektorokkal. A Földre érkező napsugarak maximális felhasználása érdekében a szóban forgó erőművek tükörrendszere optimális esetben mozgatható tükrökből áll. A „naptorony erőműveknek” is nevezett építményekkel – amelyek akár több száz méter magasak is lehetnek egyes esetekben több ezer tükörrel – napjainkban már az Amerikai Egyesült Állomoktól Franciaországon át sokfelé találkozhatunk. Magyarországi vonatkozásban egyébiránt az Újszilváson közelmúltban kialakított naperőmű az első olyan erőmű, amely a háztartási méretektől már jóval nagyobb kapacitású és a közcélú hálózatra termel villamos energiát. Az erőmű Kelet-közép európai vonatkozásban is különlegesnek tekinthető, hiszen kiépítésekor a napelemeket olyan mozgató szerkezetre rögzítették, amelyek folyamatosan követik a Nap járását.
Léteznek persze olyan kisebb teljesítményű sziget-üzemű és hálózatra visszatápláló – hálózat-vezérelt – napelem rendszerek, amelyek a fény energiájának átalakításával képesek néhány száz voltos egyenfeszültség előállítására. Ezt a kinyert energiát a technológia inverterek segítségével 230V váltakozófeszültséggé alakítja, amely már beköthető lakóingatlanunk villamos hálózatába. A rendszer előnye, hogy alacsony fogyasztás esetén napelem által leadott teljesítményt közvetlenül visszatáplálható a hálózatra. Amennyiben – például borús idő esetén – a naperőmű nem vagy csak alig termel áramot, a mindennapi felhasználáshoz szükséges energiát a hálózatból megkapjuk.
Telepített naperőmű a természetben
Érvek és ellenérvek a naperőművek létesítése mellett…
A naperőművek telepítését végző hazai cégek a naperőművek elsődleges előnyeként az energiaszolgáltatótól való függetlenséget említik, pontosabban annak árképzési kiszámíthatatlanságától való függőségünk megszűnését. Részint ezzel összefüggésben nem elhanyagolható szempont, hogy a közelmúltban meghozott villamos-energia törvény az áramszolgáltatót immár kötelezi is a többletként előállított elektromos áram átvételére. A naperőművek kapacitása – bár kedvezőtlen időjárási körülmények esetén korlátozott – a rendelkezésre álló felület nagyságának figyelembevételével bármikor növelhető.
Az energia forrása emberi léptékkel mérve kimeríthetetlen, szinte bárhol telepíthető. A naperőművek ráadásul olyan modern környezetbarát technológiát jelentenek, amelyeket az állam támogatásokkal, illetve kedvezményes hitelforrásokkal is időnként támogat. A technológia vitathatatlan előnye, hogy kiépítését követően különösebb karbantartást nem igényel, ily módon a működésbe lépést követő évtizedekben egyéb felmerülő rejtett költségekkel nem kell számolnunk. Mivel a rendszer leadott teljesítménye – a napelem típusának és az erőmű működésmódjának ismeretében – előre jelezhető, a befektetés megtérülése viszonylag pontosan kiszámítható és kockázatmentes. A naperőművek több évtizedes élettartammal és rendszerint negyedszázados garanciával rendelkeznek. A technológia kifejezetten környezettudatos, a napenergia felhasználásának köszönhetően a légszennyezettség is csökkenthető. A naperőművek alkalmazásának legnagyobb hátránya az, hogy a napfény intenzitása és időbeli eloszlása nehezen tervezhető előre, a fénymegoszlás szezonális. Azzal együtt, hogy a rendszer hosszú távú pénzügyi megtérülése előre kiszámítható, kiépítése nem csekély pénzügyi megterhelést jelent.
