Napelem tévhitek: Ezeknek nem szabad bedőlni

Közzétette: | augusztus 09, 2017 | Megújuló energia magazin, Napenergia | 2 hozzászólás
Napelem tévhitek, mit kell tudni a napelemekről!

Amikor a napelemes rendszerekről, napenergiáról esik szó egy társaságban, vagy valamilyen témába vágó cikk, poszt jön fel, nagyon hamar előjönnek azok a tévhitek, semmilyen tudományos alappal nem rendelkező nem-információk, amelyeket az ember újra és újra hall, sokszor már annyiszor, hogy egyesek be is dőlnek a butaságnak. Sőt, egyes politikusok, “szakértők” is, a kőolaj lobbi nyomására és lehet pénze miatt is megállás nélkül próbálják bizonyítani, hogy az egész napelemes témával nem éri meg foglalkozni, mert “az nem tiszta”, “nem képes felvenni a versenyt a gázkazánnal”, “hamar kimegy a divatból”, “nagyon gyorsan elromlik” vagy épp “nem ez jelenti a jövőt”. Olyan érzése lehet a hozzáértőknek, mintha az olaj-, szén-, atom- és gázlobbi együttesen terjesztené, hogy bizony a napfényből áramot termelő rendszerek semmire sem jók.

Mondjuk az is igaz, hogy itt az is szerepet játszik, hogy nem csupán a hazai, de számos külföldi közvélemény is elképesztően ellenséges és elutasító szinte minden technikai újdonsággal szemben. Lehet, hogy ez a berögződés, a fejlődés elutasítása miatt van. Szerencsére azonban vannak a nyugati és már távol-keleti országok is, amelyek ezeknek nemet mondva, igenis egyetértenek abban, hogy a jövőt a napelemes rendszer jelenti, amelyik igenis képes megadni a teljes hatékonyságot és teljesítményt, nagyon sokáig bírja, roppant tartós, és nemcsak, hogy felveszi a versenyt a kályhával, gázkazánnal vagy bojlerrel, de le is pipálja azt.

 

Tévhitek, avagy hogyan kell megcáfolni a butaságot.

 

“A napelemet el lehet felejteni, ugyanis az nemhogy 50 éven belül, de még 100 éven belül sem térül meg és nagyon drága”

Ha minden érdeklődőnek annyi 1000 forintosa lenne, mint ahányszor ezt az interneten olvasta, biztosan nem foglalkozna már többet azzal, hogy mennyibe is kerül a napelemes rendszer, mert hihetetlenül gazdag lenne. Gyakran mondják a szkeptikusok, hogy több millió forint egy ilyen és azzal is lehetett már találkozni, hogy nagyjából 10 éve Ausztriában volt egy napelemes ház, és volt rajta egy számláló, hogy mikor térül meg, és az azt mutatta, hogy még ötven év alatt se.

Ezt egyből meg is cáfolja a tény, hogy háztartási méretben ma, Magyarországon egy átlagos háztartás 1-2 millió forint közötti költséggel válthatja ki villanyszámláját, a megtérülés pedig valahol 7 és 10 éven belül várható, a telepítési helyszíntől és a rendszermérettől függően, átlagos napsugárzással, az energiaárak hosszú távú trendjének előrevetítésével. Aki pedig ennek nem hisz, nyugodtan kipróbálhatja a kiszámolni az egészet, beleszámolva a rezsicsökkentés árakat. Az eredmény magáért beszél.

 

“A napelemgyártás ökológiai lábnyoma nagyjából a fél Balatonnak felel meg, arról nem is beszélve, hogy nem igazán lehet arról olvasni, hogy a napelemes rendszerek gyártása kevés környezeti terheléssel és veszélyes hulladék termeléssel jár”

Napelem tévhitek a napelem gyártásról.

Napelem tévhitek a napelem gyártásról.

Kétség sem fér hozzá, hogy az erre mutató információk igenis ott vannak. Aki persze nem akarja megtalálni őket, az nem is fogja. Az  EU vagy az USA nyilván nem csak úgy kitalálta, hogy támogatja a fotovoltaikus rendszerek telepítését, hanem részben pont azért szorgalmazza ezt, mert a napelemek élettartamuk során bizony széndioxid-mérleg javító hatással bírnak a gazdaságra. Az adatok azt mutatják, hogy a  tömeggyártás kialakulásával az elmúlt negyedszázadban hogyan esett felére-harmadára a várható megtérülési pont.

 

“Azért nem döntök a napelem mellett, mert mire az ára megtérül, az ember már dobhatja is ki az elavult rendszert, ami már nem is teljesít úgy, mint fénykorában”

Ez a teljes mértékben “megalapozott” vélemény még kiegészül azzal, hogy az kocsi aksija is csak 6 évet bírja, ezért biztos, hogy a napelemes rendszertől sem lehet többet elvárni. Tényként kell azonban kezelni, hogy a napelemtáblára a gyártók, azok a nem híres, gyengén teljesítő, silány gyártók, mint például a Samsung, Sharp, Kyocera, Mitsubishi, esetleg a Bosch, 25-30 évre vállalnak 80%-os teljesítménygaranciát, vagyis egy 240 wattos panel 2044-ben még biztosan hoz 192-t. Persze sok olyan gyártó van a piacon, ami még nincs olyan idős, hogy 20-25 éves garanciavállalást komolyan lehessen tőle venni, de van olyan is, aminek 1984-ben telepített svéd rendszere három éve még remekül működött. Meg hogy is lehet összehasonlítani egy kocsi aksit egy napelemmel.

Van aki a butaságnál nem tudja meghúzni a határt. Azt is érdemes észben tartani, hogy az akkumulátor pedig nem megy majd tönkre a tipikus, háztartási méretű, hálózatra tápláló napelemes rendszerben, mert ez NEM rendelkezik ezzel. Ennyire egyszerű. A napelem által termelt elektromos áram az inverteren keresztül a hálózatra kerül, ha a háztartás fogyasztása épp nagyobb a termelésnél, el is fogy mind, ha kisebb, egy oda-vissza mérő órán keresztül kijut a lakásból és a szomszéd hűtője, mikrója, tévéje fogyasztja el. Az elszámolás évente egyszer történik a szolgáltatóval, ha többet termel az ember, mint fogyaszt, még kap nagyjából 22 forintot kWh-nként. Akkumulátor nincs, az akkumulátor a hálózat maga.

 

“Ha az invertert, akkumulátort kell cserélni, a család el is felejtheti 2 évig a nyári vakációzást, mert súlyos százezrek kell kiadni a szervizre”

Tévhitek a napelem inverterekről: a Fronius inverter

Tévhitek a napelem inverterekről: a Fronius inverter

Tény, hogy a házi napelemes rendszerekben lévő inverterre általában valóban 5-6 év a garancia, de számos gyártó kínál felárért 10, 15 évre kiterjesztett jótállási lehetőséget. A tapasztalatok szerint a jó minőségű beltéri inverterek nem szoktak tönkremenni ezen idő alatt. Illetve az is lényeges itt, hogy az áramszolgáltató bizonyos okok miatt hajlandó csak bevizsgált invertert elfogadni. A lényeg, hogy az inverternek nem szabad veszélyeztetnie a hálózatot.

Azzal csak kevesen vannak tisztában, hogy például áramszünet esetén a napelemes házban sincs áram, mert az inverter ilyenkor lekapcsol, nehogy a szakadt kábelt javító EON-munkást a napsütésből keletkezett áram megrázza. És ugye az is világos, hogy az aksi nem fog elromlani a nem szigetüzemű, hálózatra tápláló rendszerben.

 

“15 év az nem valami sok, és például ha az ember el akar költözni, akkor erre felvenni egy hitelt merész vállalkozás”

Az ilyen állítások, megalapozatlan félelmek általában a hitelfelvételből megvalósított napelemes beruházással kapcsolatos cikkek, posztok alá szoktak érkezni. Tudni kell, hogy napelemes rendszer egyrészt növeli az ingatlan értékét, pont úgy, mint egy fűtés-korszerűsítés vagy szigetelés, netán egy új tetőhéjazat.

Ellenben, ha mégsem akarja kifizetni költözéskor a felárat a vevő, a padlófűtés csöveivel, kőzetgyapottal, cseréppel ellentétben akár le is szerelhető, áttelepíthető a napelemes rendszer. Egy kétmilliós beruházásból 15-20%-nál nem több a telepítés, adminisztráció költsége, vagyis ha költözéskor a tulaj vinné a rendszert, ennyit kell beáldoznia, a panelek, az inverter, a konzolok, vezetékek megmaradnak.

“A rendszer ára folyamatosan esik, és pár éven belül ennek fele lesz csak. Pontosan ezért érdemes várni”

Számos statisztika igazolja, hogy a napelemek ára az elmúlt évben csak esett. 2006-tól kezdődően egyetlen évben sem nőtt az ár, csakis csökkent. Más adatokat elnézve azt is ki lehet jelenteni, hogy 4 éven belül ennél nem igazán lesz olcsóbb a rendszer. Ez azért van, mert világszerte kiépültek azok a gépesített, logisztikailag optimalizált gyártókapacitások, amelyek méretgazdaságossági okoknál fogva már nagyjából annyira olcsón termelnek, amennyire lehet.

Mindemellett az utóbbi évek forgalmazói visszajelzések az mutatják, hogy nem a napelemek árai csökkenek, hanem ugyanannyi pénzért évről-évre egy kicsivel nagyobb teljesítményű napelem panelt kapunk, összességében ez azt jelenti, hogy egy kicsivel nagyobb rendszert kapunk ugyan azon az áron, olcsóbb nem lesz.

 

“A megtérülésnél nem számolnak a befektetett tőke költségeivel”

Megannyi számítás tartalmazza a tőkeköltséget is, bizonyítva ennek az ellenkezőjét, de kötelező leszögezni. Természetesen nem a világ legjobb üzlete a napelemes rendszer telepítése. Bármilyen szerencsejátékon biztos többet lehet nyerni egy kis szerencsével a rendszer árának befektetésével, vagy ha lesz egy pókerbajnokság Magyarországon, esetleg földosztás a közelben, és van egy ismerős a bíráló bizottságban, az is lehet jobb befektetés. De a napelem nem csupán pénzügyi befektetés. Ahogy sokan szívesebben laknak szép, piros cseréptető alatt, az ősöreg FÉG konvektor helyett inkább néz a falon egy új Vaillant kazánt, a Zsiguli helyett is inkább jár nyugati kocsival, a napelemes rendszer telepítésével is kap az ember valami izgalmasat, látványosat, érdekeset az életébe. És még meg is térül a beruházás, nem úgy, mint egy új Opel megvásárlása.

A kérdés inkább az, hogy a szolgáltatónak fizeti ki inkább villanyszámlaként az ember a rendszer árát 7-10 év alatt, vagy magának spórolja meg végeredményben. Ha szigorúan nézzük akkor egy jó adottságú ingatlan esetében a napelem rendszer körülbelül 11-12 év alatt (villamosenergia árak emelkedése miatt rövidebb a megtérülési idő), megduplázza a pénzünket. Természetesen ezek a számítások a magánszemélyekre vonatkoznak, vállalkozóknak még kedvezőbb a megtérülés/befektetés.

Ilyen biztonsággal és ilyen hozammal, egy banki befektetés sem tud versenyre kelni egy napelemes befektetéssel. Ha nem a napelem rendszerbe való befektetés a legésszerűbb döntés egy család számára, akkor nem tudom, hogy mi!?

 

“A napelemes rendszer 30 év múlva nem lesz több, mint egy semlegesítendő környezetveszélyes szemét”

50 év és nem. Röviden és tömören ennyi. A felvetés azért sem jogos, mert Európában mostanában évente négymillió tonnányi anyagot építenek be házakba napelem formájában. Ezekkel nagyjából 30 évig semmi sem lesz, hanem a napsütéstől lassan elporladó, műanyag keretes olcsó kínai szemétről van szó, hanem jó minőségű panelekről, amik csendben termelik az áramot, 30 év után is.

Egyébként érdemes tudni, hogy a világ legrégebbi napeleme egy 2010-es híradás szerint 60 év után még működött. Ha viszont mégis le kell bontani egyszer a paneleket, lesz némi egyből újrahasznosítható vasa, reze és alumíniuma a tulajnak (keret, konzolrendszer, vezetékek), meg egy üveglapja, ami szintén könnyen újrahasznosítható. Az érdekes rész a műanyag lapra kent félvezetők sorsa: egyelőre sajnos még olcsóbb a gyártóknak a bányászatból-ércfeldolgozásból megvenni a hozzávalókat a napelem-sütéshez, mint újrafeldolgozni az elöregedett paneleket, de ha lesz érdemi mennyiség bontott napelemből, ez a helyzet meg fog változni. Mindenesetre még mindig könnyebb újrafeldolgozni egy letermett napelemet, mint salakból újra lignitet csinálni. 2010 óta egyébként a gyártók évente rendeznek konferenciát az újrahasznosítási kapacitás kiépítéséről.

 

“Szigeteléssel, a fogyasztás optimalizálásával jelenleg jóval nagyobb megtakarítás érhető el, sokkal olcsóbban”

Tény és való, hogy a szigetelés rengeteget segít, legyen szó bármilyen lakásról. De ez nem azt jelenti, hogy a napelem rossz. Két különböző funkcióról van szó, amelyek még segíthetik is egymást. A megfontoltabb fogyasztás és hőszigetelés valóban az első lépés a kisebb közüzemi számlák felé. Ha pedig elszánja magát a háztulajdonos a napelem-telepítésre, ajánlatos jól végiggondolni, nem kéne-e a fűtést és a melegvíz-készítést is áramból megoldani esetleg. Egy ilyen kalkulációhoz már nagyon profi épületgépész kell, de ha ez a sok beruházás mind tervben van, érdemes egy problémaként tekinteni rá, nem külön-külön rendszerként kezelni a háztartási energetikát.

 

“Elavult a napelem. Már most sem csúcstechnológiás”

Vitatkozni ezzel nem lehet. Egy adott ponton az embert már nem lehet meggyőzni. De beszéljenek inkább a tények. A nyugati országok a megújuló energiaforrásokba fektetnek. A szélenergia mellett a napenergia hódít világszerte. A napenergiát pedig a napelem és a napkollektor tudja hasznosítani, közvetlenül. Sőt, Németországban a beépített napelemes kapacitás 2013 végén 36 gigawattot tett ki, és a termelés 29700 gigawattóra volt. Itt már olyan kedvezőek a feltételek, hogy egy napelemes rendszer segítségével 1 kilowattórányi áramot már 12-15 eurócentért is elő lehet állítani. Új üzleti modellek is megjelentek, akár bérleti- vagy lízing konstrukcióban is hozzá lehet jutni a megújuló energiát termelő eszközökhöz. Hasonló üzleti modell már 2008-tól elérhető Kaliforniában, és jelenleg az USA további tizenegy államában. Ha ez nem fejlődés, akkor semmi sem az.

2 hozzászólás

  • Károlyi Imre szerint:

    “Itt már olyan kedvezőek a feltételek, hogy egy napelemes rendszer segítségével 1 kilowattórányi áramot már 12-15 eurócentért is elő lehet állítani.”

    A szakértő Úr ‘szakértését’ minősíti a fenti mondat.
    A napelemes rendszer annyira ‘megéri’, hogy 1kWó -nyi energiát ennél jóval olcsóbb vásárolni ráadásul nem kell beleölni 1- 2 milliót.

    Nem kéne az olvasókat hülyének nézni! (Vagy a szakértő Úr ennyire idióta?)

  • Tamás szerint:

    “Mindemellett az utóbbi évek forgalmazói visszajelzések az mutatják, hogy nem a napelemek árai csökkenek, hanem ugyanannyi pénzért évről-évre egy kicsivel nagyobb teljesítményű napelem panelt kapunk, összességében ez azt jelenti, hogy egy kicsivel nagyobb rendszert kapunk ugyan azon az áron, olcsóbb nem lesz.”
    Mi ez ha nem effektív árcsökkenés? Vagy miben kell mérni a termelt áramot, panelszámban?

Hozzászólás

Az email címet nem jelenítjük meg sehol.