Megújuló energiaforrások fajtái és magyarországi eloszlása

Megújuló energiaforrások fajtáinak és magyarországi eloszlásának a bemutatása.

Az elmúlt évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség környezet szennyező, energiapazarló és meggondolatlan magatartása hosszú távon roppant negatív következményekkel járhat. Ide tartozik a természeti erőforrások gyors kimerítése, a globális felmelegedés felgyorsítása, illetve ezeknek az eredménye, az elkerülhetetlen ökológiai katasztrófa. Teljesen világos az is, hogy a gondokat, akárcsak a túlnépesedés, a légköri szén-dioxid szint növekedése, az ózon réteg vékonyodása, csakis nemzetközi összefogással lehet eltüntetni. A tavaly aláírt Párizsi Egyezmény egy remek lépést jelent a jobb jövő felé, aminek legfontosabb elve volt például az erőforrásokról szóló hasznosítás, a környezet védelme, a közös fejlődés és a zöldebb jövő.

Megújuló energiaforrások és a fosszilis energiaforrások illusztrációja.

Megújuló és a fosszilis energiaforrások illusztrációja.

Számos kutatás is igazolja, hogy a legfőbb lépést a megújuló energiaforrások mihamarabbi felismerése és kiaknázása jelenti. Ez annyit takar, hogy az országok el kell távolodjanak a fosszilis energiahordozóktól, teret engedve inkább a megújuló energiaforrásoknak, amelyek a megfelelő berendezésekkel, erőművekkel ugyanannyi, sőt, sok esetben több energiát biztosíthatnak, mint a nem megújuló szerkezetek. A legfontosabb megújuló energiaforrások közé tartozik például a napenergia, ami közvetlen termikus és foto-villamos módon is hasznosítható, a szélenergia, vízenergia, a biomassza és a geotermikus energia is. Fontos kiemelni, hogy az elmúlt évtizedekben megannyi törekvésnek köszönhetően hatalmas áttörések születtek. Tényként kezelendő például manapság már az, hogy a szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét vagy akár egészét. Azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés vélelmezett megállítása és a károsanyag-kibocsátás mérséklése végett, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt.

A megújuló energiaforrások fajtái

A megújuló energia források megannyi fajtáját ismeri már az emberiség, aminek köszönhetően sokszor nem csak egyet lehet megragadni és kihasználni, hanem akár többet is. Vannak olyanok, amelyek bizonyos helyeken nem mondhatóak gazdaságos megoldásnak, míg más helyeken a remek körülményeknek köszönhetően csak egy megújuló energiaforrásra koncentrálnak a háztulajdonosok, cégek vagy akár az egész ország, állam.

A világon talán a legelterjedtebben felhasznált típus a napenergia. A Földre mintegy 174 petawatt energia érkezik a napból az atmoszféra felső részeibe. Ennek körülbelül 32%-a visszatükröződik az űrbe, a maradékot a felhők illetve a földfelszín és az óceánok nyelik el. A földfelszín, az atmoszféra és az óceánok által elnyelt napenergia 3 850 000 exajoule évente. Ez adat alapján 2004-ben a Földre jutó egy óra napsugárzás több energiát jelent, mint amennyit az emberiség egy év alatt felhasznál. Emiatt nem is csoda, hogy rengeteg globális vállalkozás is ebben látja a jövőt, amit igazol a tény, hogy például Kalifornia államban a megtermelt energia java része a napenergiának köszönhető, illetve az ezt kiaknázó rendszereknek. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a napfűtés, a fotovoltaikus berendezések, a naperőművek vagy a napenergiát felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. A leginkább érdekes és megcélozható az utóbbi energiatermelési forma. Ennek két módja van. Az első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítja át egy szerkezet. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása gépészeti berendezésekkel főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. Hazánkban 2007 augusztusában telepítettek először napkollektort panelházra, Miskolc városában. Azóta elképesztő módon elterjedt ez a megoldás, illetve teret nyert a napelem is, ami sok esetben még biztosabb technológiának számít.

Nem szabad megfeledkezni a szélenergiáról sem, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világ számos pontján, főleg Európában. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina. Ennek a gépezetnek a lapátjainak forgási energia elektromos árammá alakul át. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélerőműveikben a nagy áramtermelők. Nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket. Az elmúlt években az elterjedést az is elősegítette, hogy jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára, de még nem olcsóbb, mint a más módokon előállított áram ára. 2005-ben például a szélenergia előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik. A szélenergia termelése gyorsan nő, 2018-ig becslések szerint az előző szint két és félszeresét érheti el. Mindenesetre a szélenergia néhány helyen már ma is fontos szerepet játszik az áramtermelésben. Az Amerikai Egyesült Államok jó pár államában, bizonyos német tartományokban és számos egyéb európai ország területén is nagyra becsülik a szélenergiát.

A legmodernebb megújuló energiaforrások közé sorolható a geotermikus energia is, ami leginkább a kinyerést biztosító szerkezetek, berendezések miatt mondható el. A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. A földkérgen tapasztalható geotermikus energia részben a bolygó eredeti létrejöttéhez, részben a radioaktív bomláshoz kapcsolódik. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 85 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, és ami a legfontosabb, hogy a levegőt abszolút nem szennyezi.

A Magyarországon elsőbbséget élvező megújuló energiaforrások

Hazánkban is voltak olyan törekvések, amelyek a megújuló energiaforrásokra irányultak. Országunk kifejezetten jó helyen helyezkedik el, ami miatt a szélenergia, napenergia, biomassza és még a geotermikus energia is felhasználható. Számos projekt sikeressége is igazolta, hogy érdemes ezeket hosszú távon is előtérbe helyezni.

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 10,5%-át tették ki. Ebből 54% volt a biomassza, 23% a szél, 12% és 5% a napenergia aránya. Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének 14,7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között, viszont mentségünkre szóljon, hogy a jövőbeli tervek mindenképp megcéloznak olyan megoldásokat, amikkel ez az arány a duplájára is nőhet. A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a biomasszából származó energiatermelést támogatja.

Amint az világossá vált, országunkban a megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik. Biomasszának minősülhet bármilyen szerves növényi vagy állati hulladék, amelynek újratermelődése biztosított. Magyarországon mindenekelőtt a mezőgazdasági melléktermékek, illetve külön erre a célra termesztett növények felhasználása elterjedt. Részben vagy egészben biomasszát használnak számos magyar fosszilis erőmű működtetéséhez.

Hazánkban a szélenergiának is megvan a fontos szerepe, ugyanis a jelenlegi szélenergia-kapacitás 329 MW-ra tehető. A szélerőművek többsége a Kisalföldön található, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. Sajnos 2006 óta azonban nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket.

Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, azonban továbbra is elmaradásban van nem csupán Nyugat-Európához, de szomszédjaihoz képest is. A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2015 végén már 110 MW feletti őszkapacitással bírtak az országban. Várhatóan 2016-ban ez a mennyiség megduplázódik. Az ország két legnagyobb naperőműve Visontán (16 MW) és Pécsett (10 MW) található.

Végezetül nem maradhat ki a magyarországi geotermikus energia termelés sem, amit elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják. Geotermikus energia biztosítja számtalan kisebb és nagyobb város energiáját, többek között Győr, Szentlőrinc, Miskolc és Szentes távfűtését, részben vagy egészben. Az ország első áramot termelő geotermikus erőműve Turán épül. A 2,6 MW kapacitású létesítmény idén kezdi meg működését.

Még ha úgy is tűnik, hogy országunk kicsit le van maradva a megújuló energiaforrások tekintetében a szomszédos országokat figyelembe véve, aggódni nem kell, ugyanis az Európai Uniós támogatások segíthetnek a helyzet javításában. Az EU-s előírásának megfelelően hazánkban 2020-ig energiafelhasználásának legalább 13 %-át kell megújuló energiákból fedeznie. Ez mindenképp arra fogja ösztönözni a támogatást igénylő cégeket, hogy tegyenek valamit a cél érdekében.

A tiszta energiaforrások a megújuló energiaforrások.

Hozzászólás

Az email címet nem jelenítjük meg sehol.