Napelem vagy napkollektor? Lássunk tisztán, segítünk eldönteni!

A megújuló energiaforrások egyre szélesebb körben terjedő világában sokszor halljuk a „napelem” és „napkollektor” fogalmakat. A nyomtatott és az elektronikus orgánumok mellett az átlagemberek közül is sokan használják tévesen egymás szinonimájaként a kifejezéseket. Ebből adódik aztán, hogy sok esetben nemcsak a napenergiát különböző úton hasznosító fenti technológiák elnevezésében van fogalmi zavar, de a felhasználásukban rejlő lehetőségek, előnyök és hátrányok ismeretének tekintetében is, de ha a kérdés az, hogy napelem vagy napkollektor, ebben a cikkben segítünk eldönteni.

Az utóbbi évek tapasztalatainak fényében kijelenthetjük: nem biztos, hogy megéri ott napkollektort telepíteni, ahol napelemet igen!

Hol éri meg a napkollektor és hol nem?

A napkollektorok kezdeti népszerűsége annak volt köszönhető, hogy az átlagember számára nemcsak egyszerűbb a működési elvének megismerése, de kezelése is könnyebb. Nem kell hozzá túl nagy fantázia, hogy belássuk: ha valamit hosszú ideig tartunk a napon, az felmelegszik. A napkollektor is pontosan így működik, hiszen a Nap által kibocsátott sugarak hőenergiája melegíti fel a benne lévő folyadékot, amit egy hőcserélőn keresztül lényegében ugyancsak – hőszigetelővel kitöltött – tartályban tárolunk. Ezek a tartályok minimum 200 literesek, de akár 2000 liter is lehet a napkollektor rendszer méretétől függően.

Azáltal, hogy ezt a felmelegített vizet – akár radiátoros, akár padlófűtéses rendszerben – részleges fűtésrásegítésre használjuk, energiát spórolhatunk meg.

A kérdés persze itt is az örök: és mégis mennyit?

Igazán csak medencefűtésre ajánlott a napkollektor!

Mielőtt nagy lendülettel belevágnánk ingatlanunk fűtésének napkollektorral történő teljes mértékű kiváltásába, nem árt, ha tisztában vagyunk vele: napkollektorral a fűtést teljes mértékben kiváltani nem lehet! Nem véletlen, hogy a témával foglalkozó fejtegetések döntő többsége a napkollektorok által előállított meleg víz felhasználásánál „fűtésrásegítésről” beszél, hiszen az ingatlanok többsége olyan nagy hő veszteségű, hogy néhány négyzetméter napkollektorral a fűtés nem váltható ki. A nyári időszakban csak a kerti medence fűtésére éri meg igazán napkollektort telepíteni.

A napenergiát átalakító napkollektor számos okból is alkalmazható medence fűtésére. Az elsők között említhetjük, hogy a kiindulási hőmérséklet valamint a fürdőzéshez már megfelelő hőmérséklet közötti különbség meglehetősen alacsony. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy napkollektor alkalmazásával csupán pár fokot kell melegíteni a víz-hőmérsékleten. A másik ok a kerti fürdőzés idejében keresendő. A legintenzívebb medencehasználat időszaka ugyanis éppen a napsütéses órák számának legintenzívebb időszakával esik szerencsés módon egybe, vagyis akarva akaratlanul a Nap által sugárzott hő maximálisan kihasználásra kerül. Tehát a medencefűtés esetén, a napelem vagy napkollektor kérdés győztese határozottan a napkollektor.

Fűtésrásegítésre? Esetleg.

Az energia megtakarításának szempontjából még ott lehet kifizetődő a napkollektor kiépítése, ahol az éves meleg víz használat nagyságrendekkel több egy átlagos családi háztartás által fogyasztott mértéknél. A havi fűtésköltségek jelentős mérvű csökkentése csak a tudatosan tervezett és kiváló hőszigetelő képességgel megépített házaknál lehetséges, persze ott sem 100%-ban. A fürdéshez és tisztálkodáshoz használt meleg víz – villanybojler esetén az elektromos energiafogyasztás – ellenben elég jelentős százalékos arányban kiváltható napkollektorral. A szakemberek szerint egy 4 fős család számára egy nagyságrendileg 4 m2-es síkkollektor valamint egy 300 literes rétegtároló képes a meleg víz igény kielégítésére.

Ez persze a napkollektor esetében szintén nem ilyen egyszerű. Ha a téli hónapokban kevesebb órát süt a nap a nyereséges órákban valamennyi tartalékot is tárolni kell. Ha a téli hónapok fűtéséhez méretezzük napkollektor rendszerünket, akkor nyáron problémát jelenthet a rendelkezésre álló meleg-víz mennyiség felhasználás, mely hőenergiát ha nem használunk fel a napkollektor rendszer túlhevülését okozhatja, arról nem is beszélve, hogy az így kiépített rendszer – méretéből adódóan – eléggé költséges lenne. Itt érdemes megemlíteni, hogy a napkollektor rendszert speciális hőközvetítő folyadékkal van feltöltve és ha nyáron le is engednénk ezt a folyadékot a rendszerből, a nagy hőterhelés ami így nem vezetődik el a napkollektorokból, a rendszer élettartamát jelentősen csökkentheti. Napkollektor tehát leginkább azoknak éri meg, akik még napjainkban is vegyes tüzelésű kazánnal fűtik otthonaikat. A megtakarítást ebben az esetben a tüzelő ára adja. A dolognak persze egyfajta kényelmi funkciója is van, hiszen a napkollektor csökkenti a begyújtások számát.

Fektessünk napelembe! Jobban járunk!

Laikus szemmel első ránézésre úgy tűnhet, hogy a napelemek és napelemes rendszerek nagyságrendekkel bonyolultabb technológiát jelentenek. A helyzet ellenben úgy áll, hogy a napkollektor rendszerek sokkal komplexebbek és ebből adódóan nem csekély meghibásodási lehetőséget is rejtenek, néhány éves ciklusonként több karbantartást is igényelnek.  A napelem a napkollektorhoz képest egy teljesen más elven működő megújuló energiaforrás. A napelem fotovoltaikus rendszerként a nap fényenergiáját egyenáramú, villamos energiává alakítja át.

Egy napkollektoros és egy napelemes rendszer között energia ellátás szempontjából több különbség is van. Az egyik legnagyobb abban áll, hogy napelemes rendszerrel a melegebb nyári időszakban bőségesen rendelkezésünkre álló napenergiából fel nem használt fölösleges energiát vissza tudjuk táplálni a villamos hálózatba, amelyet a szolgáltató köteles befogadni. Így a napelemek által megtermelt nyári többletenergiát felhasználhatjuk – akár fűtésre is – a téli időszakban. Ez önmagában is jelentős költségcsökkentést jelenthet, ráadásul napkollektorral ezt nem tudjuk megtenni. Egy napkollektor megtervezésénél csupán arra van módunk, hogy az igényeinkhez mérten választjuk meg a számunkra optimális rendszert és beletörődünk abba, hogy a nagyjából decembertől márciusig terjedő időszakban bizony kevesebb hányadát fogja fedezi a meleg víz igényeinknek vagy a fűtési hőigényünknek.

Napelem vagy napkollektor éri meg?

Arról nem is beszélve, hogy a napkollektorok telepítését végző hazai cégek kínálatát böngészve azonnal belátható, hogy kiépítésük bekerülési költsége semmivel sem kevesebb, mint a napelem rendszereké. Utóbbi tendencia részben azzal is magyarázható, hogy míg a napkollektor esetében például az egész ingatlanon keresztül kell vezetni a csöveket, a napelem rendszernek elegendő egy-két vezetéket bekötni. A napelemes rendszerek kiépítése – természetesen a villamosenergia-fogyasztás mennyiségétől függően átlagosan 1-4 millió forintos beruházást jelent, ami – a jelenlegi energiaárakat figyelembe véve és állami támogatást nem számolva – nagyjából 7-8 éves megtérülési ciklust jelent.  Ezt pedig beláthatjuk, hogy a több mint negyedszázadra adott garanciaidő kevesebb, mint fele. A napelemeket nagyjából pár nap alatt fel lehet szereltetni, viszont használatukat engedélyeztetni kell az áramszolgáltatónál, ami akár 1-2 hónapot is igénybe vehet. Ezzel szemben napkollektoros beruházások némiképp drágábbak és a befektetés megtérülési ideje is nagyságrendekkel nagyobb. Állami támogatás nélkül a legóvatosabb becslések szerint is csupán 15-18 év után térülnek meg.

A fentiek alapján és a napelemes rendszerek előnyeinek fényében erőteljesen megfontolandó napkollektorba fektetnünk a megtakarított pénzünket. Még egy tudatos és alapos tervezés esetén napkollektorral hozzávetőlegesen az egész éves meleg víz igényünk maximum 60%-át válthatjuk ki, addig egy napelemes rendszer segítségével megtérülhet családunk villamos energia igényének akár 100%-a, vagy elektromos fűtés megléte mellett a fűtési költéség is kiváltható 100%-ban.

Napelem fűtésre? Igen!

És még egy plusz adalék. A napelem alkalmas mindarra, amire a napkollektor, hiszen egy napelem és egy villanybojler kombinációval sokkal hatékonyabban – és hosszú távon olcsóbban – tudjuk biztosítani a család meleg víz ellátást, mint egy hasonló napkollektoros rendszer  esetén.

A napelem fűtésre is használható, bár ehhez érdemes előre tervezni. A modern hőszivattyús rendszerekkel és napelemmel, „ingyen” fűthetünk. Ezen rendszereknél egyetlen igazán jelentős költség jelentkezik: az áramfogyasztás. Éppen ezért gyakori, hogy a hőszivattyús rendszereket napelemekkel kombinálják, hiszen így valóban költség nélkül lehet biztosítani hónapról-hónapra a családi ház fűtését megbízható módon, amire egy napkollektor nem képes.

De más fűtési megoldások is léteznek, amely megoldások beruházási költsége alacsonyabb de a hatékonyságuk is arányosan csökken. Itt felsorolandó a különböző elektromos fűtési megoldások, úgy mint az elektromos fűtőpanel, infrafűtés, elektromos padlófűtés, elektromos kazán.

Mielőtt döntene, hogy Önnek melyikre van szüksége – napelem vagy napkollektor rendszerre – keressen meg minket, és egyeztessünk a lehetőségekről és az egyes rendszerek előnyeiről és hátrányairól.

De röviden összefoglalva a napelem vagy napkollektor kérdést… Medencefűtés napkollektorral egy jó befektetés, de minden másra inkább a napelem rendszer!