A napelemekre vonatkozó leggyakoribb kérdések

Kétségtelen, hogy a jövő energiaforrásait ítélve a megújuló energiaforrások jelentik a biztos megoldást. E tekintetben pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy milyen kimagaslóan hatékony energiaforrást jelent számunkra a Nap. Csillagrendszerünk központi csillaga egy tiszta, elegendő és nem utolsó sorban szabadon hozzáférhető és mindenütt rendelkezésre álló energiát biztosító forrás, nem csak most, hanem az elkövetkezendő 5-6 milliárd évben is. A napenergia teljes körű kihasználása szükséges lépés ahhoz, hogy biztosíthassuk a fenntartható energiaellátást, megvédjük a Földet, és az elkövetkező generációk egészségét is egyaránt. A megújuló napenergia a fosszilis forrásokkal szemben hosszú távon jelent megoldást az emberiség energiaszükségleteinek kielégítésére, hiszen folytonosan, vagy bizonyos gyakorisággal fordul elő a természetben. A Nap sugárzásából nyerhető napenergia több tízezer éve biztos segítő pontja az emberiségnek. A Nap sugárzó teljesítményének a Földet érő része körülbelül 170 x 1010 kW, amely több ezerszerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. Évente olyan mennyiségű napenergia érkezik a Napból a Földre, amennyit 62 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek csak egyetlen egy százalékát hasznosítanánk, csupán 6 százalékos hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát fogyaszthatna, mint bármely fejlett ország állampolgára. Ennek felhasználásra a napelem jelenti a legjobb megoldást, mely az elmúlt évtizedben rengeteg szerepet kapott, ám most is akad rá példa, hogy nem mindenki van tisztában egyes alap fogalmakkal. Épp ezért szeretnénk választ adni a legtöbbet feltett kérdéseket a napelemre vonatkozóan.

1. Milyen elemekből áll egy napelem rendszer?

A napelem rendszer nélkülözhetetlen kellékei közé tartoznak a napelem modulok, a hozzá tartozó speciális kábelek és csatlakozók, az áramátalakító más néven inverter, egyéb villamos berendezések, mint például a túlfeszültség védők, kapcsolók, és végül a napelemeket a tetőhöz rögzítő fémszerkezet, az ahhoz tartozó szerelvényeivel.

2. Milyen termelés várható el a napelemektől?

Magyarországon 1 kW-os napelem rendszerrel számolva ez az érték, alapul véve a már meglévő napelemes rendszerek adatait, 1050 és 1250 kilowattóra között van. Fontos megemlíteni, hogy ezt az adatot nagyban befolyásolja a tető tájolása, dőlésszöge és a földrajzi helyzet is.

3. Mennyi a napelem rendszer megtérülési ideje?

E tekintetben számtalan tényezőt kell szemügyre venni. A megtérülési idő nagyban függ attól, hogy igénybe vesz-e vissza nem térítendő állami támogatást, mely a közintézményeknél cégeknél elérheti a 90%-ot is a teljes költségeket tekintve, vagy saját erőből ruház be a napelem rendszerbe. Ha semmilyen támogatást nem vesz igénybe, akkor a mai energia árakkal számolva az olcsóbb rendszerek körülbelül 7, a drágábbak általában 9 év alatt termelik ki a befektetett árat.

4. Szükség van-e bármilyen speciális engedélyre a napelem telepítésekor?

A napelemek telepítéséhez szükség van a helyi áramszolgáltató írásbeli engedélyére. E tekintetben mellékelni kell a tervezett napelemes rendszer konkrét tervezetét, műszaki adatait és dokumentációit. Egy másik feltétel, hogy a villamos hálózat alkalmas legyen a termelt áram fogadására. Ezen engedélyeket az legtöbb esetben a napelem rendszereket forgalmazó cég intézi.

5. Abban az esetben, ha többet termel a napelem, mint amennyit a beruházó elhasznál, lehet e jövedelemre számítani, illetve kell-e addózn?

Mivel a többlettermelést a szolgáltató elszámolja és kifizeti a beruházónak,, ezáltal a felhasználónak bevétele keletkezik. A bevételre vonatkozóan ÁFA, a jövedelemre vonatkozóan pedig nyereség keletkezik, ezáltal jövedelemadó fizetési kötelezettség szükségeltetik.

6. Megoldható-e a lakás és ház fűtése csakis napelem segítségével?

Természetesen. Mindez csakis akkor, ha a napelem rendszer felszerelése után beszerelésre kerül pl. egy villamos kazán vagy szobánként bárminemű villamos fűtő Ez esetben sokan választják inkább a kevésbé hatékony napkollektor, mely nem épp a legalkalmasabb, ugyanis elsősorban télen kerül sor a fűtésre. Ekkor azonban kevesebb a napsütötte órák száma, épp akkor, mikor szükség lenne a hőenergiára.

7. Van-e különbség a napelem és a napkollektor között?

Sok eset van rá, hogy ezt a két eltérő berendezést összekeverik, vagy épp egynek hiszik azt. Érdemes tudni ám, hogy a megújuló energiaforrások közül ennek a két szónak teljesen más a jelentése.Ami leginkább megkülönbözteti a napkollektort és a napelemet, az hogy a napelem elektromos áramot állít elő, a napkollektor pedig meleg vizet.

8. Kevésbé napos időben is hatékony a napelem? Akkor is lehet számítani az elektromos áramra?

Mindenképp, de az esetben nem a saját rendszerünk termeli az energiát, hanem a hálózatról vételezzük az áramot. A napelemes rendszer és a külső, szolgáltató által működtetett hálózat együttműködik. Ha a napelem kevesebbet termel, mint amire szükségünk van, a többit a külső hálózatból kapjuk. Ha többet termel, mint amit elhasználunk, a maradékot a külső hálózatba tölti fel. Ezért van szükség az oda-vissza mérő villanyórára.