Megújuló energiaforrások Magyarországon és a világban

Megújuló energiaforrások Magyarországon és megújuló energiaforrások a világban.

A 20. század végére világossá vált, nem a fosszilis energiahordozók, tehát a megújuló energiaforrások jelentik az emberiség számára a jövőt, azt a megoldást, amivel fejlődni lehet, aminek köszönhetően a környezet ép marad és amivel nem sodorjuk magunkat egy katasztrófa szélére, mint például az egyre kritikusabbá váló globális felmelegedés. A világ szakemberei és tudósai is rájöttek már, hogy a kulcsot, a kiutat a megújuló energiaforrások jelentik, amiknek köszönhetően úgy juthat az emberiség korlátlan energiához, hogy közben a természet szinte érintetlen marad, az ökoszisztéma nem borul fel és az ember sem kell tartson a számtalan negatívumtól.

Érdemes megjegyezni, hogy az emberiség által alkalmazott energia a kezdetektől fogva leginkább a  megújuló forrásokra alapult, mint például a tűzifa, a szélmalmok vagy épp a vízimalmok. Sajnos ez az ipari forradalmat követően egyre csak háttérbe szorult, egészen addig, hogy a 20. század elején a világ vezetői hallani sem akartak a megújuló energiaforrásokról. Azonban nagy szerencsékre ez változóban van, hiszen a csúcstechnológiás megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli, nem csak a világ számos pontján, hanem Magyarországon is.

A megújuló energia négy fontos területen váltja a hagyományos energiát, ezek: az áramtermelés, a fűtés, az üzemanyag és a hálózaton kívüli áramtermelés. Ezeket érdemes lehet közelebbről is megvizsgálni.

Milyen területeken bizonyítanak a megújuló energiaforrások?

Ahogy az már említésre került, négy fő terület van, ahol a megújuló energiaforrások le tudják váltani a hagyományos, fosszilis energiákat. Ez azt jelenti, hogy azokat végleg el lehet felejteni és nyugodtan teret lehet biztosítani a megújuló fajtáknak. Már a 20. század vége felé is voltak olyan rendszerek és berendezések, amik át tudták venni a tradicionális energiatermelők szerepét. Nyilvánvalóan azóta elképesztő változásokon, modernizációs folyamatokon estek át ezek, ami miatt még hatékonyabbá váltak és nőtt a teljesítmény is. Emiatt sokan már nem is gondolják meg, ha lehetőség nyílik rá, hogy a gázt vezetik be a lakásba, a fával történő fűtést választják, vagy inkább a tetőre szerelik a napelemeket, napkollektorokat.

Az egyik legfontosabb területet kétségtelenül az áramtermelés jelenti. Napjainkban a világ áramtermelésének több, mint 20%-át adják a megújuló források, amiket tekintve kimagasló szerep jut a vízenergiának. Az elmúlt években azonban kezdett kimagaslani a szélenergia is, főleg azon országokban, ahol erre nyugodtan lehet alapozni. Ez például Hollandiában vagy épp az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia államában egyre csak növekszik. Sőt, ezeken kívül a a szélenergia már igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban. Kalifornián kívül Iowa állam is erre alapoz, hiszen a felhasznált villamos energiájának 14%-át ez teszi ki.

Nem szabad megfeledkezni Európáról sem, ahol például a német tartomány Schleswig-Holsteinének 40 és Dániáénak 20%-a származik csak szélenergiából. Néhány ország megújuló forrásokból termeli meg áramfogyasztásának nagyobbik részét, mint például Izland (100%), Paraguay (100%), Norvégia (98%), Brazília (86%), Új-Zéland (65%), Ausztria (62%) és Svédország (54%). Ezen országok hamar felfedezték az előnyöket és igen hamar kialakítottak egy olyan rendszert, ami az államnak és az embereknek is pozitív.

Nem maradhat ki a fűtés sem a területeket tekintve. A fűtés terén a napenergiával előállított meleg víz a legfontosabb megújuló forrásokból származó haszon. Ez különösen Kínában jelentős, ahol a globális mennyiség 70%-át használják fel. Ez egy elképesztő, több, mint 70 millió háztartást jelent. Kínában ez a szám pedig rohamosan nő. A biomassza használata is erőteljesen terjed és gyorsan növekszik a geotermikus energia ilyen célú hasznosítása is.

Végezetül pedig nem maradhat ki az üzemanyag sem. Ezen a téren főként a bioüzemanyagok dominálnak, ugyanis például Brazíliában egyre nagyobb mértékben használt a bioetanol. Napjainkban már a hatalmas ország üzemanyagának közel 20%-a bioetanol, világszinten pedig 93 milliárd gallon ilyen üzemanyag készül, ami 68 milliárd liter benzint, a világfogyasztás kb. 5%-át váltja ki.

A megújuló energiaforrások típusai

Zöld, tiszta, megújuló energiaforrás

Zöld, tiszta, megújuló energiaforrás

A cikk első felében kis mértékben bemutatásra kerültek a megújuló energiaforrások valamilyen módon, azonban egy komolyabb, tömörebb ismertető nem szabad kifelejteni. A legfontosabb fajták közé sorolható a szélenergia, a napenergia és a vízenergia.

A szélenergia

Kezdjük rögtön a szélenergiával. Ez egy olyan megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. A Skandináv és északi, nyugati országok azok, amik hamar rájöttek az előnyökre, és manapság élen járnak ennek a kiaknázásában. Tíz évvel ezelőtt például a a szélerőt felhasználó generátorok közel 75 ezer megawatt villamos energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a. Ez az érték mára már igencsak megnövekedett.

Biztató jelnek lehet venni azt is, hogy a  a Harvard Egyetem kutatóinak számítása szerint 1,3 millió terawattóra áramot is tudnának termelni, ami bőségesen elláthatná a világ lakosságát, mivel a világ áramfogyasztása 2006-ban csak 15 666 terawattóra volt, ami a megadott potenciál mindössze 1,2 százaléka. Az is ide tartozik, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára és termelése gyorsan nő. Például Európa beépített szélenergia teljesítményét 2008-ban Németország vezette: 23 903 megawatt volt az elméleti maximum teljesítmény, Dániában 21,3%-át, az EU-27 átlagában pedig az összes áramfelhasználás 3,8 százalékát a szél fedezte.Európában a második Spanyolország 16 740 megawatt beépített teljesítménnyel.

Vízerőművek avagy a vízenergia

A felsorolásból nem maradhat ki a vízenergia sem. A vízenergia olyan megújuló energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek. Nagy történelmi múltra tekint vissza; kiszámíthatósága és folyamatossága folytán már az ókortól kezdődően előszeretettel alkalmazták mezőgazdasági és ipari célokra. Jelenleg a vízenergia primer energiaforrásként való hasznosítása a világ villamosenergia-termelésének ötöd-hatod részét teszi ki.

A vízenergia megújuló energia, ami azt jelenti, hogy ez nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A kiaknázás a vízerőműveknek köszönhető, amik már számos kontinens megannyi országában fontos szereppel bírnak. A vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 716 ezer MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a, ami 2003-ban 16%-a volt, a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. Bár a nagy vízerőművek dolgozzák fel a legtöbb vízenergiát, a kis vízerőművek  jelentősége is nagy, ezek különösen népszerűek Kínában, ahol a világ kis vízerőmű kapacitásának több mint 50%-a üzemel.

A napenergia

Végezetül kötelező pár szót ejteni a napenergiáról is. A Nap energiája hő és fény formájában, sugárzással éri el a Földet , melyet az emberiség ősidők óta hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segítségével. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a napfűtés, a fotovoltaikus berendezések, a naperőművek vagy a napenergiát felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat. Számos kiaknázási mód ismert, amivel előnyt lehet kovácsolni a naprendszerünk gigászi csillagának erejéből.

A Nap hőjének hasznosítása esetében a napkollektor jelenti a biztos megoldást. Ez egy olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, hűtésre és vízmelegítésre használható hőenergiát. Emellett elterjedtek még a hatalmas naperőművek is. Ezek olyan megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek, amelyekben a napsugárzás energiáját hasznosítják. Meg lehet különböztetni a napelemeket alkalmazó fotovillamos naperőműveket, ahol a Nap elektromágneses sugárzását közvetlenül alakítják villamos árammá napelem segítségével, és naphőerőműveket, amelyek a napkollektorok elvén a Nap infravörös energiáját gőzfejlesztésre használják és ezt turbinákkal alakítják elektromos árammá.

Mi a helyzet a megújuló energiaforrásokkal Magyarországon?

Bár hazánk a nyugati, fejlettebb országokhoz képest le van maradva, azt meg kell jegyezni, hogy a fejlődés igenis érződik. Magyarországon például a megújuló energiaforrások két évvel ezelőtt az áramtermelés több, mint 10%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 3% a napenergia aránya. Az Európai Unió 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének közel 15%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Sajnos ezz az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között. A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók.

Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a biomasszából származó energiatermelést támogatja, ami miatt nem is meglepő, hogy magyar megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik. Biomasszának minősülhet bármilyen szerves növényi vagy állati hulladék, amelynek újratermelődése biztosított. Magyarországon mindenekelőtt a mezőgazdasági melléktermékek, illetve külön erre a célra termesztett növények  felhasználása elterjedt.

Ezen kívül fontos szereppel bír a szélenergia is. Hazánkban jelenlegi szélenergia-kapacitása megközelíti a 350 MW-ot. A szélerőművek többsége a Kisalföldön helyezkedik el, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. Sajnos ez a terület igencsak visszaesett az elmúlt években, amit igazol a tény, hogy utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket.

A magyarországi helyzet bemutatásakor maradjon valami jó hír a végére, amit a napenergia jelent. Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, azonban továbbra is elmaradásban van Nyugat-Európához. A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2015 végén már 110 MW feletti össz kapacitással bírtak az országban. Várhatóan 2016-ban ez a mennyiség megduplázódik. Az ország két legnagyobb naperőműve Visontán és Pécsett  található. Ezeknek az energiakapacitása 10 MW fölött van.

Megújuló energia, megújuló energiaforrás

Hozzászólás

Az email címet nem jelenítjük meg sehol.